A gyár, ahol anyu és apu dolgozik

Mezőfényiként, a környék lakosaként nagy büszkeségnek élem azt meg, hogy a Polipol üzeme itt van, a község határában. Annak idején, amikor Németországba költöztem, elképzelhetetlen volt, hogy a pusztában majdan sok száz embernek munkát biztosító gyár üzemel erre - mondta érdeklődésünkre Stefan Gnandt művészember. Beszámolt arról is, hogy egy, az eddigieknél kisebb, persze ezzel együtt nemzetközi művésztábor létesítésének ötlete merült fel a látogatás alkalmával. Tudatta: a Polipol vendégházában tevékenykednének a művészek, alkotásaik majdan pedig színesítenék a vállalat telephelyét.

Amint az ismeretes, szombaton tartotta nyílt napját a Polipol Mobila Kft. Egész pontosan 1350-en keresték fel ekkor a bútorgyártó vállalkozás gyártócsarnokait.

A mindössze 14 esztendős Betuker Berna egy barátnőjét kísérte el. A kaplonyi kislány ősztől nyolcadikosként bővíti tudását a helyi általános iskolában. Egyelőre nem tudja, mi lesz vele, ha immár nagy lesz. Mindenesetre lenyűgözte a gyártócsarnokokban tapasztalt tisztaság, a munka összehangoltsága. Kifejtette: valamikor szerinte itt, vagy egy hasonló helyen dolgozni.

Barátnője, a 18 éves Fleisz Henrietta már régóta tanakodik azzal a gondolattal, hogy a Polipolnál dolgozzon. A nyílt nap kapóra is jött - magyarázta -, hiszen mielőtt beadná jelentkezési kérelmét, mégiscsak körülnézhet. A hatalmas termek, a pontosság igénye, illetve a bemutatott sarokülők kényelme valósággal lenyűgözik - vallotta be. Ő egyébként eddig a nagykárolyi Elméleti Líceum diákja volt.

A vállalat megalakulása óta dolgozója a Polipolnak a mezőfényi Vadai Tamás. Az asztalos részleg vezetője hét esztendeje tagja az itteni munkaközösségnek - ez már önmagáért beszél. Az érdeklődőknek szívesen beszélt arról a munkáról, amelyet tizenhat fős csoportjával végeznek. Kíváncsi kérdésekből pedig nem volt hiány. A már összeszerelt bútorokat kézben cipelik az alkalmazottak egyik csarnokból a másikba? Különleges szekérszerű emelvényekkel oldják meg a szállítást - érkezett a válasz. A legfőbb, egyben leglátványosabb cégbemutató mindazonáltal a bútorpróba volt: a kényelmes, a nyugati trendeknek maradéktalanul megfelelő fotelek mindenki tetszését kiérdemelték.

Volt hát miről beszélni az udvaron lévő sátrak hűvösében. Jóféle lacikonyha várta a látogatókat: mindannyiuk ételjegyet kapott, aminek a fejében például igen ízletes kolbászt és egy hűsítőt kaptak. A gyerekek gumivárakban ugrálhattak, amíg szüleik meghányták-vetették a látottakat.

Különösen a polipolosok arca ragyogott: jó érzés látni, hogy az otthoniaknak is mennyire tetszik az üzem, ahol ők a mindennapira valót megkeresik.